Műhelymunkák rendje
A differenciált kutatásmódszertan (DKM) kurzusok integráns részét képezik az SZTE-n folyó módszertani képzésnek. A DKM koncepció lényege, hogy a tényleges műhelymunka írást két módszertani felkészítő félév előzze meg.
Ennek keretében a hallgatók megismernek és begyakorolnak különböző kutatási eljárásokat, amelyeket az ezt követő félévben elvégzendő önálló kutatásban már alkalmazni is tudnak. Az alábbi táblázat szemlélteti az egyes félévek célkitűzéseit és a főbb módszereket, amelyek az adott félévben bemutatásra, feldolgozásra kerülnek.
| KURZUS NEVE | KURZUS LEÍRÁSA | ÉRTÉKELÉS |
3. félév DKM 1. Műhelymunka felkészítő félév | A kurzus általános felkészítést ad a műhelymunkák keretében végzendő kutatások elvégzéséhez és a műhelymunka dolgozatok megírásához. A kurzus első blokkjának fókusza ismerkedés az empirikus mellett a review és az esszé műfajával, szakirodalmi szövegek megértése – értelmezése, íráskészségfejlesztés. A második blokk fókusza a kutatási módszerek ismeretének és helyes használatának elmélyítése. Megismert eljárások: – interjú technikák – tartalomelemzési módszerek | Vizsga |
4. félév DKM 2. Műhelymunka kutató félév | Ebben a félévben készítik el a hallgatók az első műhelymunkájukat . Témát a fejlődéslélektan vagy az általános lélektan köréből választhatnak. Az Intézet oktatói tutoriális jelleggel segítik őket a munkában. | Első műhelymunka A követelmények és értékelés szempontjai megegyeznek a korábban „nagy műhelymunkának” nevezett műfajjal. |
5. félév DKM 3. Műhelymunka felkészítő | A kurzus a szociálpszichológia és a személyiséglélektan területeire hangoltan mélyíti tovább a kutatásmódszertani ismereteket. Kiscsoportos formában, hetirendszerességgel. Kiscsoportos gyakorlat keretében a hallgatók megismerkednek: – nagymintás kérdőíves eljárások – asszociatív módszerek (AGA, Verges, SST, IAT) – szociálpszichológiai kísérletek módszertana – fókusz csoportos interjú – esettanulmány | Minden módszert önálló adatfelvétel és/vagy tervezés útján kipróbálnak, részben a gyakorlati órák keretében, részben önálló házi feladatok során. |
6. félév DKM 4. Szakdolgozatíró félév | Ebben a félévben készítik el a hallgatók a második műhelymunkájukat. Témát a szociálpszichológia vagy a személyiséglélektan köréből választhatnak.Az Intézet oktatói tutoriális jelleggel segítik őket a munkában. | Második műhelymunka A követelmények és értékelés szempontjai megegyeznek a korábban „nagy műhelymunkának” nevezett műfajjal. |
| KURZUS NEVE | KURZUS LEÍRÁSA | ÉRTÉKELÉS |
3. félév DKM 1. Műhelymunka felkészítő félév | A kurzus általános felkészítést ad a műhelymunka keretében végzendő kutatás elvégzéséhez és a műhelymunka dolgozat megírásához. A kurzus első blokkjának fókusza ismerkedés az empirikus mellett a review és az esszé műfajával, szakirodalmi szövegek megértése – értelmezése, íráskészségfejlesztés. Megismert eljárások: – interjú technikák – tartalomelemzési módszerek A második blokk fókusza a kutatási módszerek ismeretének és helyes használatának elmélyítése. | 2 zárthelyi dolgozat (1-1 blokk után a félév közepén és végén)
Vizsga (sikertelen vagy meg nem írt zárthelyi dolgozat esetén) |
4. félév DKM 2. Műhelymunka felkészítő félév | A kurzus a szociálpszichológia és a személyiséglélektan területeire hangoltan mélyíti tovább a kutatásmódszertani ismereteket. Betekintést nyújt a szociális reprezentációk, attitűdök és személyiségvonások vizsgálatának módszertanába. Az interaktív előadások keretében a hallgatók megismerkednek:
| A félév során megajánlott jegy szerezhető a tárgyból rendszeres és dokumentált részvétellel.
A félév során kis zh-k, VAGY az ezzel ekvivalens aktuális előadáson kiadott és elvégzett gyakorlat és 2 nagy zh eredménye alapján.
Ha valaki nem szeretne megajánlott jegyet, vagy nem elégedett vele, a vizsgaidőszakban tud vizsgázni.
A végső jegy kialakításának módja (megajánlott jegy és vizsga esetén is):
– max 60 pont: 51 és felette – 5 44-50 – 4 37-43 – 3 31-36 – 2 30 és alatta – 1 |
5. félév DKM 3. Műhelymunka kutató félév | Ebben a félévben készítik el a hallgatók a műhelymunkájukat. Témát az általános lélektan, a fejlődéslélektan, a szociálpszichológia vagy a személyiséglélektan köréből választhatnak. A műhelymunka elkészítését az Intézet oktatói tutoriális jelleggel segítik. | Műhelymunka A követelmények és az értékelés szempontjai az alábbi szempontrendszer leírásában találhatók. |
A műhelymunka során elvárt az önálló empirikus kutatás elvégzése és tanulmány színvonalú megírása, amelyhez módszertani segédanyagok és értékelési szempontok is a hallgatók rendelkezésére állnak (lásd “Segédletek”).
A műhelymunkával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat itt összefoglaltuk:
Az empirikus műhelymunkákra ugyanaz az etikai jóváhagyási szabály érvényesül, mint amelyik általában a hallgatók által végzett kutatásokra vonatkozik (lásd „Etika”).
A legfontosabb tudnivalók: minden empirikus műhelymunkára vonatkozóan el kell dönteni a kurzust vezető tanár segítségével, hogy a munka tartalmaz-e bármilyen etikai kockázatot a résztvevőkre nézve, és ha igen, azt hogyan fogja kezelni, illetve minimalizálni a kutató. Az etikai űrlapot, beleértve az informált beleegyezés tervét és szövegét konzultáción keresztül jóváhagyja a tanár. Adatgyűjtést csak úgy lehet megkezdeni, ha ez a lépés megtörtént!
A kitöltött és jóváhagyott űrlapot a végleges formában benyújtott dolgozathoz mellékletként kell csatolni!
A dolgozatot elektronikus formában, az intézeti honlapról is elérhető CooSpace rendszeren keresztül kell feltölteni (instrukció szerint).
A műhelymunkák egyes fázisokban elkészült verziói, illetve a végleges változat feltöltésének határidejét a tanár szabja meg, és a félév eleji kurzustematikában teszi közzé. A végleges verzió pontos határidőre történő leadása fontos – késedelmes leadása esetén a műhelymunkát nem fogadjuk el.
A műhelymunka értékelése egységesített értékelő lapon történik. Az értékelést az oktató a leadást követő 10 napon belül elvégzi és az értékelő lapot a CooSpacen keresztül elküldi a hallgatónak: értékelő lap empirikus műhelymunka dolgozatokra
Az értékelési pontszámhatárok minden műhelymunka kurzuson egységesek:
90-100 jeles
80-89 jó
70-79 közepes
60-69 elégséges
60 alatt elégtelen
Elégtelen értékelés esetén:
A műhelymunka kurzust újra fel kell venni a következő meghirdetett alkalommal. Az értékelés által kifogásolt pontokat ki kell javítani, és a dolgozatot újra be kell nyújtani értékelésre. A benyújtáskor mellékelni kell az előző értékelő lapot! Az újra felvett kurzus során nem kötelező a konzultáció, elegendő a dolgozat újbóli beadása.
Az empirikus jellegű műhelymunkában a hallgató kutatási kérdést és hipotézist (hipotéziseket) fogalmaz meg a szakirodalomra és elméleti háttérre alapozva, a saját maga által gyűjtött adatokat elemzi, választ ad a feltett kérdésekre, és konklúziókat von le a vizsgálatból. A dolgozatban a hallgató ismerteti a tárgyban végzett kutatás szakirodalmi előzményeit, bemutatja és indokolja a bizonyítás módszereit.
Terjedelem:
Az empirikus műhelymunka terjedelme a szövegtestre vonatkozóan: minimum 10 oldal, 1.5-es sorközzel, 12-es Times Roman (vagy ahhoz hasonló) karaktertípussal. A dolgozat ne lépje túl a 15 oldal terjedelmet. A dolgozatban a szöveg folyamatos; az alrészek után NE hagyjuk üresen az oldalt!
Szakirodalom:
Empirikus dolgozathoz legalább 5 lektorált folyóiratban megjelent szakcikk feldolgozása szükséges. Elvárt, hogy a feldolgozott szakirodalom egy része angol nyelvű legyen (amennyiben a téma ezt nem kívánja, a kurzusvezető oktató jóváhagyásával ez a kritérium elengedhető).
A hivatkozási listán elsősorban elsődleges forrású szakirodalom (eredeti kutatási beszámolót vagy elméleti munkát tartalmazó szakcikk), illetve másodlagos forrású szakirodalom (áttekintő, azaz “review” cikk, illetve könyv) szerepeljen. Harmadlagos források (pl. tankönyv, enciklopédia, beleértve a wikipédiát) csak a megkövetelt számú hivatkozáson felül szerepelhetnek, és csak indokolt esetben. Ha egy témába vágó fontos cikknek csak az absztraktja olvasható, az absztraktra való hivatkozás szerepeljen az irodalomlistán, azonban ez egynegyed értékű hivatkozásnak számít.
A hivatkozási lista megadásánál alapvető szabály, hogy a listán csak olyan tétel szerepeljen, amelyre szöveg közben hivatkozás történik. A listán NE szerepeljen olyan tétel, amely címe alapján odaillik, de a dolgozat szerzőjének nem volt lehetősége elolvasni.
Tartalmi és formai követelmények:
A műhelymunka dolgozatot a Pszichológiai Intézet által előírt általános tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészíteni (lásd “Útmutató kutatási beszámolók, dolgozatok elkészítéséhez – pszichológus hallgatók számára”).
Kutatási terv készítése az empirikus műhelymunka kiinduló lépése (lásd “Empirikus dolgozatok – kutatási terv sablon”). A kutatási terv feladata az, hogy a munka átgondoltan, megalapozottan indulhasson meg.
A kari tájékoztató itt olvasható.
Amennyiben a szakdolgozat egy korábbi munka továbbfejlesztett változata, akkor a szakdolgozatnak legalább 70%-ban el kell térnie a műhelymunka szövegétől és tartalmától.
Kérdésed van?
A képzéssel kapcsolatban felmerülő kérdések, problémák esetén kérjük, írjon e-mailt. Telefonon vagy személyesen kizárólag e-mailben előre egyeztetett időpontban érhetőek el ügyintéző kollégáink.